A Redmentán létrehozhatsz saját AI feladatlap sablonokat, amit dinamikusan változó okos-feladatokkal tölthetsz fel.
Mi az az AI feladatlap sablon?
Az AI feladatlap sablonok olyan dinamikusan változó feladatlapok, ahol minden feladathoz (feladatlap elemhez) tartozik egy “prompt”, vagyis egy utasítás. Ez az utasítás olyan információkat tartalmaz, mint például a diák konkrét tevékenysége a feladatban, a pedagógiai cél, a terjedelem, a nyelvezet, a nehézségi szint, a külalak: vagyis magának a feladatnak, így az egész feladatlapnak a struktúrája. Éppen ezért egy feladatlap sablonból végtelen számú feladatlap készíthető, hiszen elég csak feltöltenünk azt a forrást (tananyagot), amivel az AI megtölti ezt a kialakított struktúrát, és máris generál egy feladatlapot, az utasításoknak megfelelően (azaz a feladatlap sablon minden elemét elkészíti az egyes feladatlapelemekhez tartozó utasítások alapján, a forrásanyagnak megfelelően). gy biztosíthatjuk, hogy az igényeinknek megfelelő és megbízható tartalmat generál az AI, hiszen nem a saját “tudásából” fogja nekünk összeállítani a feladatlapot, hanem az előre megadott utasításoknak alapján.
Feladatlap sablonokat lehet készíteni is, illetve használni is (utóbbi esetben nem kell promptokat írnunk, csak feltöltenünk a tananyagot). Ilyenkor a Kezdj AI sablonnal gombra kell kattintani (Asztal menü), és ki kell választani az egyik előregyártott sablont.
Mi az az okosfeladat?
Azokat a feladatokat, amihez egyéni promptok (utasítások) tartoznak, okosfeladatoknak nevezzük. Azért okosfeladat, mert minden egyes alkalommal újra generálható, és mindig más eredmény fog születni, de: mindig az előre megadott követelményeknek és az aktuálisan feltöltött tananyagnak (=bemeneti tudásnak) megfelelően.
Mi az a bemeneti tudás?
A bemeneti tudás az a forrás, vagy tananyag, amit az AI-nak megadunk a generáláshoz. Ebből fogja feltölteni a feladatlap tartalmi részét. Bemeneti tudást a generálás elején tudunk hozzáadni hosszú szöveg, link vagy kép formájában. Ezt később a szerkesztőfelületen, a jobb felső sarokban található zöld könyvre kattintva szerkeszthetjük.
Hogyan készítsünk okosfeladatot? - Tanácsok promptok írásához
Először is, a feladatlap szerkesztése közben válasszuk ki, hogy milyen feladatot szeretnénk okosítani. A Szerkesztés menüpont aljára görgetve, egyszerűen csak adjuk hozzá a feladattípust úgy, mint amikor hagyományosan szerkesztjük a feladatlapot
Ha kiválasztottuk a feladattípust, akkor annak szerkesztőmenüjét fogjuk látni.
Kattintsunk a narancssárga “Prompt létrehozása” gombra, amivel megnyílik a felületet, ahol elkezdhetünk beszélgetni az AI-val.
Hogyan kezdjünk neki?
Érdemes mindig azzal kezdeni, hogy mi is történjen ebben a feladatban, egy mondatban. Itt kérjük meg az AI-t, hogy készítsen egy feladatot, amiben valamit csinálni kell a bemeneti tudás alapján.
- Például, egy Párosítás feladat esetében így nézhet ki a prompt: Készíts egy feladatot, amelyben okokat kell párosítani a következményekkel a bemeneti tudásból.
- Az előző példát folytatva: Összesen NÉGY párt készíts!
- Az előző példát folytatva: Készíts egy NEHÉZ feladatot komplex állításokkal, amely kritikai gondolkodást igényel!
- Az előző példát folytatva: Írd meg az instrukciót így: “Vajon [...]? Párosítsd az okokat a megfelelő következményekkel!" Minden ok így néz ki: "Ok: [...]". Minden következmény így néz ki: "Következmény: [...]".
- Jó tanács: a szögletes zárójelbe tett három pont jelzi az AI-nak, hogy ott kitölti tartalommal. Ha példákat adunk meg, azt mindig idézőjelbe kell foglalni, ahogyan a példában is látszik.
- Az előző példát folytatva: Ne használd a feladatban a “bemeneti” és “tudás” kifejezéseket!
Amit érdemes mindig beleírni a promptba:
- mi a feladat, mi történjen a feladatban;
- mi legyen a terjedelme a feladatnak;
- milyen nehézségű legyen a feladat;
- mi legyen a személyes külalak;
- mi az, ami ne szerepeljen az instrukcióban (vagy éppen szerepeljen);
Néhány jó tanács:
- Magyar nyelvű promptolás esetén érdemes rejtett alanyt használni (tehát ne azt írjuk, hogy a diákoknak kell valamit csinálni, hanem csak egyszerűen adjuk meg a tevékenységet).
- Mindig ugyanazokat a kifejezéseket használjuk a beszélgetés közben (pl. ha az első mondatban azt írtuk, hogy “állítás”, ne kezdjük el a “kifejezés” szót használni később).
- Használjunk világos, tömör, rövid és logikus mondatokat.
- Az utasítások megadása is logikus sorrendben történjen - például ne a külalakkal kezdjünk, hanem minden esetben a feladat megadásával.
- Szükség esetén használjon nagybetűket vagy ! jeleket/jeleket, ha úgy érezzük, az AI nem ért meg minket.
- A promptolás igazából a türelemről szól. Néha nagyon nehéz kitalálni, hogy melyik lesz a legjobb megoldás, de érdemes próbálkozni.